2013. február 23., szombat

Attention! Avoid these Films

Szeretem a limonádé filmeket, remekül lehet a nézésük közben vasalni, tornázni, telefonálni vagy bealudni.
Számtalan jó, egyszerű tingli-tangli csajos filmet láttam már, amiket még most is meg tudnék nézi.
Sajnos az elmúlt egy hónapban belefutottam kettő olyan fájdalmasan szar filmbe, amiktől (ha még nem láttátok) megpróbállak megkímélni titeket.


Te jó ég! Asztamindenit. Nem tudom felfogni épp ésszel, hogy viszonylag normális színészek hogyan vállalhatták el ezt a mocskot. És Kirsten Dunst? Semmi szerethetőt nem találok ebben a nőben. Annyira nem szól semmiről a káromkodáson, drogozáson, szexen és a káromkodva drogozó szexen kívül hogy az már fantasztikus. Még csak nem is vicces, inkább rendkívül megdöbbentő, szánalmas és idegesítő próbálkozás. Igen, én is azt hallottam erről a filmről, hogy "ahha, egész jó", ezért mit sem sejtve rákerestem, de Isten óvjon bennetek attól, hogy egy lány buliban erre a filmre essen a választásotok! Óriási sokkhatástól menthetitek meg vendégeiteket. Komolyan. Ne.



Néztem. És néztem, és az égvilágon semmit nem váltott ki belőlem. Semmit. Még csak annyit se, mint amennyit a Lánybúcsú, azon legalább fel voltam háborodva, de ez még ennyi nyomot sem hagyott bennem! Még csak be se tudtam fejezni! Inkább elaludtam. Össze se tudom szedni a gondolataimat. Nincsenek is gondolataim ezzel a semmivel kapcsolatban! Ennyi erővel a plafont is bámulhattam volna két óráig, az is szórakoztatóbbnak bizonyult volna már csak attól a ténytől, hogy mi az istennek bámulom a plafont 2 óráig.
Tudom, még adják a mozikban, de eszetekbe ne jusson pénzt kiadni érte!
"A felkoppintva folytatás-félesége".
Hát igen. Ez a mondat annyira megnyerően hangzik, hogy rögtön kedve támad mindenkinek hanyatt-homlok beülni egy moziba. Na ne vicceljünk már..

Merci